Nox

Nox - Mikor hozzánk került, állapota alapján "Ramatykának" hívtuk - kb. 2005-ös születésű lehet. Két társa mellé "ráadásnak" került hozzánk a jászberényi sintértelepről. Annyira lepukkant - éhhalál széli - állapotban volt szegény, hogy képtelenek voltunk otthagyni. Jellemző, hogy kb. 25 kg volt, rendesen pedig - gyönyörű, impozáns termetű kutya - minimum 30-nak kellene lennie. A telepi élet, hiszen hosszan bent tartózkodott, nagyon megtörte szegényt. Kezdetben alázatos és visszahúzódó volt.
Fokozatosan, szépen oldódik, és nyeri vissza erőnlétét, formáját. Szándékosan bent hagyjuk azokat a képeket, amik megérkezése után készültek, figyelmeztessenek az emberi barbárságra.
Most már nevetni is tud.
Ezzel a kutyával nem valószínű, hogy valaha foglalkoztak volna. A póráztól retteget, a földre dobálta magát, bakkecske-balettot járt, fetrengett tőle. Ma már szépen, magát kihúzva megy a pórázon. Úgy látjuk, hogy nagyon jó házőrző lesz, a területét védi.
Ezzel együtt a szeretetre, ami eddigi életéből kimaradt, nagyon nagy szüksége lenne.
Sokan mondják "kölyökkutyát szeretnének, mert az hozzájuk szokik".
Nem igaz! Az ilyen kutyák, mint Nox, akikkel sok rossz történt már, ők tudnak igazán beszokni, szeretni és alkalmazkodni. Minden nemű kutyával jól kijön, a macskákat nagyon nem szereti, olyankor nehezen fogad szót. Alapvetően nyugodt természetű, de nagyon szereti a sétákat, rohangálásokat.
Aki úgy gondolja, a szeretetet nyújtani akarja, és egy szerető, hű társat szeretne, őt válassza.
Érdeklődni róla Takács Katinál lehet a 06-70-223-6476-os telefonszámon!
Örökbe fogadása az " Állat és Ember " Egyesület örökbefogadási feltételei szerint lehetséges amely honlapunkon olvasható: www.allatesember.hu

When he came to us we called Nox “Disaster” so poor his general condition was. He came from the worst famed country dog pond where the operator for some reason has a special dislike for shepherds: he tries to kill them, saving the narcose, by starving them to death. So Disaster” looked. We went for two other dogs, but when we saw him, - although we saw many things -, begun to cry. One could, however, understand on the dog whose head had a bigger diameter then than his waistline, that he struggles hard to survive. So we packed him – a large size dog, ito the car, without box or anything. He needed only that much space as a Breton spaniel. He was about 20 kg, although this beautiful, commanding dog ought have to be around 35- to 40. Even so, he could have smashed our bones. Instead, he put his head into our laps.
He new very well, that if someone is taken from the crate it usually had lethal outcome, still he showed the least aggression.
He was very much broken in the beginning by the long time spent in the dog pond. He was reserved and humble.
Slowly he rebuilt himself both physically, and mentally. We have left in his album the photos made of him upon arrival to show what barbarous mankind can be.
He can already laugh again.
Never and noone had taught him anything before he came to us. He was horrified by leash and danced a he-goat ballet when was put on the leash. Now he goes on it proudly, squaring his shoulders. He is an excellent guarding dog: he protects his territory. He is fine with other dogs, although in the beginning he disliked – and attacked small ones. Still, he would better fit dogs of his size or female dogs. He however has a big dislike for cats so definitely cannot be rehomed to people having cat(s). He is not a barker. He only barks when he has reason for it. He is very kind and quiet. Deserves a good life. Deserves to be loved, something that he never experienced before us. But she should have for what is left – he is about 5 to 6 according to the vet’s estimate – what it means to be the exclusive beloved dog of someone.
People many times say they take a puppy so that it got accustomed and attached to them. It is a mistake. The one who would the most love you, as knows the difference, is a dog who passed hell. Nox passed the deepest circle thereof.
Information: kasznakata@gmail.com