Fürjek

A gazdasági fürj egy nemrég elterjedt hobbi és haszonállat. Előnye más gazdasági házimadárral szemben hogy kis helyen is tartahó, csöndes, jó termelési tulajdonságai vannak (tojástermelő képesség, nagy növekedési erély, jó takarmányértékesítő képesség). Csibéi 5-6hetesen már vághatók, s intenzív körülmények között 7-8hetesen már tojástermelésre késztethető. Hagyományos tartásmódban a termelése visszafogottabb, de így hosszabb ideig tartható termelésben. Kiki maga döntse el, melyik tartásmód és hasznosítási mód áll közelebb céljaihoz. Természetesen minden körülmények között törekedni kell a madár igényeinek maximális kielégítésére!
Hátrányuk kis méretük... De ezt kompenzálja jó vágási tulajdonságaik (88%-os vágási kihozatal), gyors növekedési erélyük. Hátrányuk még takarmányozás szempontjából nagy fehérjeigényük. Mind a csibék (28%os fehérjetartalmú takarmány), mind a felnőtt madarak (min.20%os fehérjetartalmú takarmányigény) viszonylag nagy fehérjetartalmú takarmányt igényelnek. Ezt kielégíteni legtöbbször ha gazdasági tényezőket is figyelembe vesszük, ma általában tápok etetésével lehetséges. Ma már lehet beszerezni tojófürjeknek készített takarmánykeverékeket is (Bábolna), csibéknek, növendékeknek pedig legideálisabb a fácántenyésztésben használatos tápkeverékek. A fürj a fácánhoz, fogolyhoz hasonlóan nagy mennyiségű rovart igényel. A vadon élőkhöz hasonlóan költésük és szaporodásuk nagyban függ attól, milyen mennyiségű és minőségű, milyen változatos rovarvilág áll rendelkezésre a szaporodási időszakban. Ezt kell biztosítani a mesterséges tartás körülményei között is. Természetesen a rovarokon kívül magvakat is felvesz, s ezeknek felvett aránya is változik. Téli időszakban nem igénylik a fehérjében dús takarmányokat, inkább az olajokban, szénhidrátokban dúsabb eledelt kell nekik biztosítani. Aki kint tartja madarait, annak figyelembe kell vennie, hogy hidegebb időszakokban, télen, kora tavasszal, késő ősszel, a termelés leáll, s ilyenkor nem igénylik feltétlen a nagy fehérjetartalmú tápokat, inkább a nagyobb szénhidráttartalmúakat.
Megpróbálom ezt a fehérjeigényt alternatív úton fedezni illetve kiegészíteni lisztkukacok tenyésztésével. Ezek a rovarok egyszerűen tarthatók, takarmányozhatók, sok szerves hulladékot feldolgozhatnak pl. hullott gabonaszemeket, poros darálékokat, kenyérmorzsákat, zöldség és gyümölcshulladékokat lehet velük hasznosítani, amik elsőrangú fehérjeforrást nyújthatnak. Hátrányuk hogy viszonylag lassan szaporodnak, s kisebb fürjállományoknak is viszonylagosan nagy tömegű lisztkukactenyészeteket kell fenntartani ahhoz, hogy fedezni tudják madaraink igényeit. De mindenképpen ajánlatos, mert teljes értékű fehérje mellett rengeteg vitamint, és olyan anyagot tartalamaznak amik csak élő anyagban fordul elő. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy valóban egészséges állományt tartsunk fenn és valóban egészséges termékeket nyerjünk madarainktól. Elvileg táp és víz etetésével is életben és termelésben lehet tartani madarainkat, de ahhoz hogy valóban éltető élelmiszerek is legyenek, ahhoz nekik is élő, éltető élelmiszereket kell adjunk. Az élelem nem csak energia, építőelem szervezetünknek, szervezetüknek, hanem információ is!!! "Azzá leszel, amit eszel!"
Ebben a szellemiségben próbálom fürjeimet tartani, és nem csak őket, hanem minden madaramat amiket természetesen megfelelő módon, hasznosítok is (levágom, tojásukat fogyasztom, stb.)! Így egy másik tényezővel is kell foglalkozzak, az pedig a tartással járó betegségek kezelése és megelőzése:
A tápok "természetes" adalékanyaga napjainkban a kül. antibiotikumok, amik mint hozamfokozók szerepelnek nevelő és indító táptakarmányaink javában. Ezek az anyagok arra szolgálnak, hogy megakadályozzák olyan baktériumok, egysejtű paraziták elszaporodását a termelő állományokban, amik miatt növendékeink megbetegednének, termelésük csökkenne. Ha ezeket az antibiotikumokat, gyógyszereket megfelelő mennyiségben a tápokhoz keverik, akkor megfelelő idejű és hatékonyságú védelmet nyújthatnak gazdasági mdarainknak. Ezzel idáig semmi gond. Csakhogy ezek a gyógyszerek nem megfelelő körülmányek között, nem megfelelő takarmányozás mellett az emberi szervezetbe is bekerülhetnek, s ott hosszú távon létezve különböző kedvezőtlen folyamatokat idézhtnek elő. Egyik nagyon fontos jelenség, az, amikor a baktériumok hozzászoknak ezekhez a gyógyszerekhez, s így olyan törzsek alakulhatnak ki, amik rezisztenssé válnak adott gyógyszer elle, s esetleges járványt előidézve, adott gyógyszerhez szokva, ellenük való küzdelem nehézzé válik, mert vagy nincs új gyógyszer, vagy másik gyógyszert kell elelnük kifejleszteni, s így időveszteség miatt a betegség okozta káros hatások csak fokozódnak. Ugyan ez emberre is áttrjedhet, s antibiotikumhoz szokott baktériumokkal fertőzött ember kezelése is nehézzé válik a hatékony gyógyszer hiánya miatt...
Ezeket a gyógyszereket azonban ki lehet váltani különböző gyógyhatású növényekkel, növényi hatóanyagokkal! Ezeknek a gyógynövényeknek és hatóanyagaiknak előnye, hogy ezek ellen a baktériumok nem igen tudnak védekezni. A növényi hatóanyagok legtöbbször nem egy két ponton támadják a baktériumok sejttestjeit, anyagcseréjüket, hanem több ponton, s így az ellenük való hatékony ellenállás legtöbbször reménytelen egy kórt okozó baktérium számára. Mindezek mellett a növényi hatóanyagoknak, gyógynövényeknek minimálisabb mellékhatásaik vannak... Nem okoznak az ember számára mérgező, káros anygokat, olyan anyagok ezek, amikkel normális körülmányek között találkozna az ember pl. gyógynövényt legelő tehén tejét ivva, vagy gyógynövényt legelő juh, kecske húsát fogysztva. Ezek biológiailag értékes anyagok, amik sokszor nélkülözhetetlenek is az ember számára... Így fürjeimnek kül. mennyiségben és minőségben friss, szárított gyógynövényeket darálok bele takarmányukba. Az eredmény: egészséges, kiegyensúlyozott, ellenálló fürjszervezet! Mindezek mellett nem csak a gyógynövények hatóanyagait kapják meg így, hanem rostokat, éltető anyagokat, ásványi elemeket, nyomelemeket, élő anyagokat, amik kétségtelen nagyon jó hatással bír a szervezetükre, s nem mellékesen húsukban, tojásaikban, jelenlétükkel azok biológiai értéküket növelik.
Ajánlom mindenkienk, hogy tartott állataival etessen ilyen növényeket, használja ezeket, természetesen a fokoztosság és mértékletesség elvét betartva, s figyelve állatai reakcióit! Soh ne erőltessük ezen anyagok felvételét! Mindig legyen több választási lehetősége, különböző takarmányok felvételére, különböző gyógynövényes takarmányok felvételére! Az állat mindig tudja, érzi hogy mi kell neki, s megfelelő kínálat és megfelelő takarmányarányok mellett kis idő alatt az állat azt veszi fel, ami neki, szervezete számára a legjobb és leghasznosabb. Ez az alapja hogy állataink betegségeit megelőzzük és így előbb utóbb magunk egészségét is védjük. Mindig vegyük figyelembe hogy természetes körülmányek között milyen biológiai, élettani igényei vannak az adott fajnak és ehhez igazodva próbáljuk meg tartani, takarmányozni. Ha ezt megtesszük, akkor fog a leghatékonyabban termelni, s akkor fog a legegészségesebb terméket produkálni. És így mi, emberek, mint csúcsragadozók fogunk a legegészségesebben és leghosszabb ideig élni, ha ezeket a törvényeket betartjuk... Nem utolsó sorban pedig ízletesebb, zamatosabb ételekhez jutunk. Ahhoz lehetne hasonlítani, mint a brojlercsirkét és a "tanyasi" csirke közti különbséget...